Talán ez lesz a vége ^^

Captain America - Star Spangled Man

Nagy kedvenc, bár a filmje kicsit gyengére sikeredett, de azért én szeretem Steve Rogers kapitányt :)

Ezt a dalt pedig imádom :)

Th'oréal - Mert megérdemled

Barátosnémmal hatalmas Marvel rajongók vagyunk. Mióta megjelent a Bosszúállók azóta végképp rá vagyunk izgulva a témára.... kedvenceink Thor és Loki :)
Egy új márka bemutatása :P

Elvetemültségünk magas foka XD Mert mi ilyenek vagyunk :)

Chapter 1.

   Éles fájdalom hasít a tudatomba, ahogy mereven nézlek téged. Nem ismertél fel. Meghalok. A hideg fém keresztülhasított a bőrömön és a húsomon. Keresztül rajtam. Talán pár bordám is eltalálta, ahogy a tüdőm is. Köhögök, fémes és a sós íz a számban. Azonnal felismerem a saját vérem. Megremegek.

A kezem mozdítom, melyből a katanám kiesett. A maszkom után nyúlok, hogy utoljára a szemedbe nézhessek. Fájdalmasak ezek az apró mozdulatok, majd letépem az arcomat fedő porcelán maszkot. A szám kiszárad, ahogy rád nézek. A szemembe könnyek szöknek. Te nézel rám, most már felismertél, rég nem is találkoztunk. Talán egy éve, hogy utoljára a karodban tartottál. Kemény egy év volt. Háborút indítottak ellenünk. Én is harcoltam, megsebesültem, de azt soha nem gondoltam, hogy te végzel velem. Az egyetlen ember, akit a világ minden kincsénél jobban szeretek. A titkom, mely velem száll a sírba, hogy csak a tiéd vagyok. Soha senki nem érintett, vagy csókolt meg, ahogy te.

Nagy nehezen nyelem az éltető oxigént, de talán már késő, hiszen nem sokat segít. Gyenge vagyok, ahogy figyellek, megérintem az arcod, te megrezzensz, és felébredsz a tudatlan állapotodból. Elmosolyodom. Azok az obszidián szemek mereven engem figyelnek, amiket a világ legszebbjének tartok. Az ujjaim lassan az ajkaidra csúsznak, azokra az ajkakra, melyekkel csókolsz és becézel.

Elvesztetted a fény útját, melyet járnod kéne, még is azt mondod, hogy én vagyok a fény az életedbe, talán a reményed, hogy újra a helyes útra lépj. Még sem tetted. Megölted őt, de helyette, hogy velem legyél, még mélyebbre süllyedtél a bűnben. Az egész shinobi világ a fejedet akarja, de én még is látom benned a jót. Tudom, hogy ott van benned, mélyen eltemetve szíved és lelked mélyén. Most még is az utolsó perceim talán… talán mondanom kéne valamit… de még sem megy. Az hogy téged láthatlak utoljára, nekem többet jelent, mint bármi ezen a világon.

Érzem, hogy a katanát kihúzod a testemből. Egy nyögés szalad ki a torkomból. A térdeimre zuhanok, melybe beleremeg az egész testem. Erőtlenül dőlök előre, de nem a földre zuhanok, hanem a testednek. A testnek, melyet olyan jól ismerek, mint a sajátomat. Érzem erős karajaidat, ahogy átölelnek. Magadhoz szorítod egyre hidegebb testemet és egyszerűen érzem a megnyugvást. Hallom a hangod, ahogy a bocsánatomért esedezel, ahogy szenvedve megígéred, hogy megváltozol, hogy vállalod mind azt, amit elkövettél. Soha nem gondoltam volna, hogy a halálom kell ahhoz, hogy ezt megtedd. De nem haragszom rád, végül is nem ismertél fel. Én ANBU vagyok, fel vagyok készülve arra, hogy meghalok, arra, hogy életemet adjam egy jó ügyért, most a jövőért adom az életem, főleg a te jövődért.

- Sajnálom – suttogta a fiatal férfi, ahogy a nőt magához szorította. Az arcát hosszú fekete hajába temette, és hallgatta, ahogy a levegőt vette.

- Sasuke – suttogta a nő alig hallhatóan.

- Itt vagyok, itt vagyok – mondta a férfi. – Nem veszíthetlek el – mondta a nőnek. – Nem hagyhatsz te is magamra.

- Veled leszek – suttogta a nő. A könnyei szakadatlanul marták a bőrét és az ajkai egyre kékebbek lettek. – Fázom – suttogta erőtlenül.

- Sayuri, nem hagyhatsz el – mondta a férfi és felzokogott. Eddig életében talán háromszor sírt. Mikor a szülei meghaltak, mikor megölte a bátyját és most, ahogy azt a nőt tartja a karjaiba, aki az egész világot jelentette neki. Most vele is végzet, a bosszú útja nem lehet ez. Őt nem szabadott volna bántania.

- Veled leszek örökké – suttogta a nő és ekkor jött el számára a békéltető sötétség.

A férfi felüvöltött fájdalmában, remegve és rázkódva szorította magához a lassan kihűlő testet. Keményen és védekezően akkor is mikor megjelentek. Eljöttek érte, de most vezekelnie kell. Felnézett és látta egykori mesterét és társát, aki elhűlve figyelte a jelentet. Mások is megjelentek. Vállalnia kell a felelősséget, hogy nem legyen hiába Sayuri halála a legfontosabb személy az életében, őt is el kell veszítenie, ahhoz, hogy helyesen cselekedjen. A világ legnagyobb büntetése az, hogy saját kezével pusztította el őt, aki mindennél fontosabb.

To be continued…

Még egy-két újdonság...

Megkésve XD

Naruto ~ Oba-min

Egy csodálatos gyöngyszeme a zenének XD

A szöveg magyarul... XD

Srácok, Michael bolton van itt

Nagyszerű, küldd be

MB: Csá skacok!

Hi, köszi, hogy eljöttél!

MB: Bocsi, hogy elkéstem de a Karib tenger kalózai maratoni vetítésén voltam. Láttátok már?

Oh ja, nagyon szupi!

MB: Na szóval meghallgattam a demót ami küldtetek és nagyon tetszett. Írtam nektek bele pár sort egy remek dallammal, tuti tetszeni fog!

Wow, nagyon király! Akkor kezdhetjük is?

MB: Ja csapjunk bele fiúk!

Na gyerünk!

Uhh, Lonely Island és Michael Bolton...
IGEN!!
Az éjszaka most kezdődik,
Együtt nyomolunk a pályán, visszatértek a fiúk
Az éjszaka most kezdődik
Az éjszaka most kezdődik bébi, pörögj velünk, nedvesednek a lányok ahogy végig megyünk.
PÖRÖGNI!!
Átmegyünk az ajtón senki nem tart vissza
Szar lapok az asztalon, de mindez leszarva
GYERÜNK!
Csajok kacér pillantásai ahogy bevonolunk, basszák meg a csávók akik féltélkenyen néznek, játszál piszkosul s nedves lesz a bugyi
IGEN! IGEN!
Három forint a zsebemben, pipaszár lábak zokniban, de vagy megvágunk vagy megtömünk vagy akár le is lövünk!

MB: Jack Sparrowról szól ez a mese, ki bátor kalóza a hét tengernek 
A mesés utazás ez Tortuga szigetére, holló fekete hajunk lebeg a szélben! 

Oh, hát ez kicsit durva volt, de ismét itt vagyunk a klubban
Rendelünk a pultnál, mindenki imád minket
KEIRA KNIGHTLEY!!
Kibaszott koktélos csávó, én uralom itt a helyet
Forró már a hangulat, én vagyok a legnagyobb király
JACK SPARROW!
Figyeljél csajszi, mert én nem vagyok az a "Mr. Kedves Fiú"
Hanem inkább az aki "Hazavisz és jól megdug kétszer Fiú"
IGEN, IGEN!
Kurvásan öltözve mind, nincs hová futniuk
Megőrjítelek téged bébi annyira jó vagyok

MB: Na akkor vissza a jó részhez!
Igazi kalandokra született, mindenki tudta!
(Neee)
Az öreg Jack Sparrow kapitány mindenkinek megadja ami jár
Ő az igazi lúzer kalóz
(Ja, uh..)
Tortuga bohóca
(oh, Istenem)
De az Davy Jones kisértet szellem ott a boltban?
(Igen, láttuk a filmet)

Tedd fel a két kezed és kiabáld hogy oh yeah, gyerünk
CAPTAIN JACK!
Mi??
JOHNNY DEPP
Nem!
Mindegy hogy elölről vagy hátulról, minden a miénk
DAVY JONES
Nem!
ÓRIÁS POLIP!
Téves
Michael Bolton figyeljél már jobban oda!

MB: Oké értem, akkor hagy próbáljam meg más filmmel

Ne, várj...

MB: Az élet egy doboz bonbon, és a nevem Forrest Gump
(hát ez nem jobb)
Bár nem én vagyok a legmenőbb csávó a pajtában, de Jennyt nagyon szeretem
(ne már!)
Jóvan, akkor ügyvédnő vagyok és a nevem Erin Brockovich
(Nee, Istenem!)
Akkor én vagyok a Sebhelyesarcú és kokain hegyeket tolok az arcomba
(Ja, kicsit jobb)
Kis csótányok, keményen akartok játszani? Oké, újratöltöttem!

MB: Ez a mese Tony Montanyaról szól
Kubai érzés, Miami gyökér arcokkal
(Na menj haza)
Egy drogos feleséggel, akinek a cucca szennyezett
Az egész város egy nagy pina, csak arra vár hogy valaki megbassza

Oooké, szóval Michael Bolton egy igazi mozibuzi

MB: Na jóvan én befejeztem!

Oh, yeah, király.

A dalszöveg a lyric.blog.hu-ról van....

A fájdalom a tudatába hatolt és felnyögött, ahogy érezte, hogy a fogai összekoccannak. A térdeire rogyott és a vért kiköpte a szájából. A kezei remegtek, ahogy felnézett. Az ellenfele hatalmas volt, legalább kétszer akkora, mint ő. Összeszorított fogakkal felállt és felnyögött, ahogy kiegyenesedett. A feje azonnal zúgott és a gyomrában érezte a szívét, ahogy hevesen lüktet. Védekező pozíciót vett fel és ismét várta az ütéseket. A fegyverei már rég valahol elhagyatva vártak rá. A következő ütést hárította, és felfogta az alkarjaival. Felnézett a támadója arcába, aki haragosan vicsorgott rá. Azonnal rúgott, és talán szerencsével jár a férfi lába között.

A férfi fájdalmasan felnyögött és a térdeire zuhant. Az arcán a fájdalom és a düh érdekes torz ábrázatot öltött.

A nő kihúzta a kést a csizmájából és a férfi torkába vágta a pengét. Nyomta egészen addig, míg csak a markolat látszott. Elmosolyodott és kirántotta a pengét. A vér sebes patakként távozott az ellenfeléből, majd néhány hörgés után arccal a homokba hullott. A vér gyorsan távozott a testéből beszennyezve a homokot.

A nő lassan hátrált, míg egy épület fala mellett a fenekére nem zuhant. Fájdalmasan felnyögött. Hátra hajtotta a fejét és remegve figyelte a hullát. Egy újabb feladat végre hajtva. Ő is a fajtájához tartozott. Egymás gyilkosai lettek a forrongó galaxisban. Elővette a commját. Az ujjai még mindig remegtek. Kemény menet volt és csak az ágyékon rúgás használt. Felnevetett halkan és fájdalmasan felnyögött, ahogy a bordáiban érezte a lüktető fájdalmat. A férfiak egyetlen leszerelési módja, ha akkorák, mint egy hegyomlás. A commja megszólalt.

- Életben vagy? – érdeklődött egy férfihang.

- Ja, seggfej – válaszolta a nő.

- Ennyire ne legyél kedves – morogta a férfihang.

- Kaparj össze Gavin, és légy jó fej, hogy haza viszel – mondta a nő és felköhögött. Érezte a vére fémes és sós ízét. Lassan folyt le az állán és a homokba csöppent. – A francba – nyögte és a kommját a zsebébe süllyesztette. A sötétség lassan jött és mindent magával vitt a valóságból.

Az ébredés kemény fejfájással járt. Felült és körülnézett. Fekete haját kifésült az arcából. A homlokához szorította a tenyerét.

- Még fájni fog egy darabig – szólalt meg egy érces hang a szobában.

- Adj valami szart, hogy elmúljon – nyögte a nő. Talán 27 éves lehetett. Fekete haja a hátára hullott és kék szemei fájdalmasan csillogtak.

- Nem kapsz több gyógyszert, lassan immunis leszel az összes létező fájdalomcsillapítóra – közölte a férfi.

A nő felnézett. A főnöke, a jó öreg Doki. Magas férfi volt a negyvenes éveinek közepén. A testét legalábbis, ami a pólóból és a nadrágból kilátszott hegek borították. A vén róka egykor maga is fejvadász volt, előtte pedig köztársasági tiszt, csak dezertált, mert nem tetszett neki a rendszer, és a parancsok.

- Adj valami kibaszott fájdalomcsillapítót! – kiabálta a nő.

- Nem kapsz Lil’yan – mondta a férfi nyugodt hangon. Túlságosan nyugodt hangon.

A nő meghökkent, ha a nevén szólította, akkor bajban volt. Kislány és a liba, az jót jelentett, de a neve, az nem.

- Megöltem, ez volt a feladat – mondta egyhangúan és felsóhajtott. A fogait összeszorította, élete legrosszabb döntése volt ez, hogy sóhajtozni támadt kedve.

- Csak repedt, három – mondta a férfi halál nyugodtan.

- Ez megnyugtató, amekkora volt, hogy csak repesztette – ironizált a nő és a kezét figyelte. Még mindig remegett.

- Lelőhetted volna – mondta a Doki.

- Nem voltál ott, ne ítélkezz, kinyírtam – mondta nyersebben a nő.

- Igen, meg is kaptuk az összes pénzt, de ez akkor sem helyes, hogy minden alkalommal így térsz vissza.

- Húzz a halálba, ha csak ítélkezni tudsz – mondta a nő.

- Kislány, át kéne gondolnod, hogy a főnököddel beszélsz, én, etetlek, ruházlak és én fizetek neked mindent… a fi…

- Ne, őt ne keverd bele, őt én tartom el – kiabálta a nő. – Én kockáztatom az életem, hogy lássam – közölte Lil’yan. – Ő nem tartozik közénk…

- Igen tisztába vagyok vele – sóhajtotta a férfi. – Menjél haza hozzá, neveld, találj egy rendes pasast, és állapodj meg.

- De… De én fejvadász vagyok – közölte Lil’yan megszeppenve.

- Elveszed a gyerekedtől, hogy anyja legyen. A nevelőanyád neveli helyetted, lehet, mondod neki, hogy szereted, de…

- Az életemnél is jobban szeretem Zenot, ezt ne feledd.

- Igen, de ha megdöglesz, ezt soha nem mondhatod el neki. Elintéztem, hogy meghalhass a köztársaság számára. Nekik Lil’yan Taranson halott, első küldetéseden meghaltál.

- Hálás is vagyok érte – mondta Lil’yan.

- De a mai napig nem értem, hogy miért? Erre soha nem adtál választ, nem hiszem, hogy pusztán szórakozásból vágtál bele ebbe a dologba.

- Nem mindegy, ez vagyok én – közölte a lány és visszafeküdt.

Doki megcsóválta a fejét és kiment. Soha nem fogja megérteni a nőket és főleg nem Lil’yant.

Lil’yan az ujjaival a hajába túrt. Doki soha nem említette eddig meg az öt éves fiát. Fájt a szíve, hogy nem lehet a fiával, de tombolnia kellett. Neki erre volt szüksége. Éreznie kellett a veszélyt és hogy él. Az Akadémia unalmas volt. Parancsok és vezetők. Itt a maga ura, és csak néhány szabály van, amit be kell tartani, hogy életben maradjon ebben a tetves galaxisban.

Új cuccok

One Piece 2012-es naptár

Eddigi fejlécek... (2011)

Fejléc tervek - 2012 -